Decemberben nagyon boldog voltam, amiért sikerült elérnem a kitűzött célomat, a heti 1 kiló mínuszt.  A január is eltelt valahogy. Igaz, nem a várakozásomnak megfelelően, de mégis 2 kilóval kevesebbel zártam a hónapot. A professzor úr is nagyon megdicsért, de azt az előzőkben olvashattátok.

És itt jött az, amire nem számítottam. A kontroll utáni első mérlegelésnél 2 kilóval voltam több, mint február elején.
Hirtelen csalódottságomban bezárkóztam a wc-be és elsírtam magam.
Azt az érzést leírni nem lehet. A düh, a keserűség, a csalódottság és a most adom fel az egészet hangulat fogott el.
Kellett vagy 5 perc amire észhez tértem és emlékeztettem magam arra, hogy miért is kezdtem el az életmódváltást, mit szeretnék elérni.

Tudom, hogy nagy motiváció vagyok sok embernek, éppen ezért írok most erről, hogy nem minden fekete és fehér, az agyunk nagyon hamar becsaphat minket.
Például, ha valamire rá van írva, hogy hozzáadott cukortól mentes, az korántsem biztos, hogy cukor mentes, és jó nekünk. Attól, hogy szénhidrát csökkentett egy kenyér ugyanúgy rossz estére. Reggelire meg ebédre vigyük be a "több", (de nem sok) szénhidrátot, estére meg már csak minimálisat.
Ne éheztessük a testünket és ne menjünk 100 gramm szénhidrát alá, mert szüksége van a szervezetnek arra is, de a hirtelen ránk törő éhséget fehérjével, zöldséggel csillapítsuk! Ne kenyérrel, nasival vagy gyümölccsel!

És a legfontosabb a sport, heti háromszor egy óra muszáj. Ez volt az én hibám, vagyis ez is. Családi okokból kevesebbet sportoltam, azt is itthon. És az agyamat átvágta a sok diétás marketing szöveg.
Ezért tegnap már Dettinél, a személyi edzőnél voltam a teremben, aki megnyugtatott, jól megdolgoztatott és tudom, hogy többet nem hagyom magam átverni.

Figyeld ezt a szájtartást! Kell ám koncentrálnom rendesen, hogy össze ne csináljam magam, az erőlködéstől!

Bogi és a személyi edző Detti.

Nem baj ha hibázol, mert abból látszik, hogy csinálod és teszel magadért!
Az első negatív dolognál ne add fel, gondold át, hogy mit csináltál rosszul és újult erővel hajrá előre!

Mára abbahagyom az írást, mert még a billentyűzéstől is fáj a bicepszem!

Pacsi, Bogi :)